Burjánzó kertek, bő termés ásás és műtrágya nélkül

 

Forgatás nélküli talajművelés, vagy direktvetés  (angolul “no-till”)

 

Vajon ki nem örülne, ha a zöldségeskertjében buján nőne a paradicsom, az uborka vagy bármelyik zöldség, amit elvetett.  De nem akárhogyan, hanem úgy, hogy nem kellett felásnia ősszel a földjét?

Vagy melyik gazdálkodó nem örülne, ha olyan módszert mutatnának neki, ami lehetővé teszi, hogy csökkentse terménye előállítási költségeit, kevesebb műtrágyát használva kevesebb gépi munkával, kevesebb gázolajat elpöfögtetve, ám ez mégsem megy a hozam rovására – sőt.

Utóbbit vélhetően a Föld barátai és mindenféle környezetvédő szervezet is különösképpen értékelné – és értékeli is.

Létezik ugyanis ilyen módszer:  úgy hívják, hogy forgatás nélküli talajművelés illetve direktvetés vagy az angol kifejezés alapján “no-till”. A módszer hívei a talaj megóvása érdekében minimális beavatkozást végeznek az adott területen, mivel szerintük a talaj állapotának leromlása a modern mezőgazdaság rovására írható.

Hogy ez mit takar? A talaj az úgynevezett sokmenetes (szántás, tárcsázás, kultivátorozás, stb.) gépi megmunkálás miatt tömörödik, állapota, termőképessége folyamatosan romlik, amit az erózió még tovább fokoz. Mindezek a folyamatok a humusztartalom csökkenéséhez vezetnek, amit a hagyományos mezőgazdálkodás még több műtrágyával próbál ellensúlyozni, hogy megtartsa illetve növelje a termésmennyiséget.

 

Gazdagabb talaj, nagyobb vízmegtartás

 

A “no-till” követői szerint a növényi szármaradványt a földön kell hagyni és még mulcsozni is szükséges, mert így lehet visszapótolni a szerves anyagot a talajba, amely maga is egy élő szervezet rengeteg mikroorganizmussal: hasznos baktériumokkal, gombákkal, nematodákkal. Ezek nélkül nincs talajélet, nincs humuszréteg és humusz nélkül csak sárról beszélhetünk, de egészséges talajról nem. Márpedig csak egészséges talajon lehet egészséges és vegyszermentes élelmiszert termelni, ami az emberiség fennmaradásának záloga.

A másik fontos tényező a humuszkérdésben a víz megtartása. A növényzetnek vízre van szüksége a  tápanyagfelvételhez, de hiába esik az eső, ha az gyorsan eltűnik a felszínről, mert a kopasz, fedetlen földön nincs, ami visszatartsa. A növényi takaró és a vastag mulcsréteg szerepe, hogy megtartsa a vizet a felszínhez közeli rétegben, ahol a gyökérzet található.

 

Világszerte alkalmazzák a környezetbarát talajművelő rendszereket

A környezetbarát talajművelő rendszereket, a “no-tillage” mellett az egyéb változatokat, a conservation tillage (talajkímélő művelés) és “minimum tillage” (minimális művelés) Ausztráliában később Dél- és Észak-Amerikában kezdték el alkalmazni. Az ötletet egyébként Edwared H. Faulkner A szántóvető butasága (The Plowman’s Folly) című, 1940-ben megjelent könyvével hozzák összefüggésbe.
A módszer mind a kiskertekben mind a nagyüzemi mezőgazdaságban eredményesen alkalmazható. Hazánkban kevésbé elterjedt, mint a világ más országaiban. A művelési mód legismertebb hazai szereplője épp e hét végén tart előadást Zalaegerszegen Talajmegújító mezőgazdaság címmel.
Brazíliában hatalmas területeken termesztenek szóját rendkívül olcsón, de az USA több államában szintén alkalmazzák óriási területeken és Európa számos országában termesztenek így haszonnövényeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a módszer úgy teljes, ha az ökológiai szempontokat is figyelembe veszi a gazdálkodó és nem használ génmódosított magokat – ez Európára még nem jellemző a szabályozások miatt – és gyomirtó vegyszereket.

 

Magyarországon is kezdik elismerni

 

Magyarországon a zala megyei Dióskálon indult egy 3 éves kísérlet 2003-ban, amelynek eredményeiről a gazdálkodó család és a kísérletben részt vevő szervezetek közösen számoltak be. Lassan és nehezen terjed nálunk a forgatás nélküli művelés, holott a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen.

 

Ismered ezt a fajta termelési módot? Ha van tapasztalatod, mondd el itt. Ha nem ismered, kipróbálnád? Mi a véleményed?

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is. Örülni fognak neki.

Share This

Megosztom

Ha tetszett, oszd meg